Munka után honlapokat készítesz, magánórákat adsz, vagy hétvégén fotózást vállalsz. Van fizetésed, a vállalkozásból pedig kiegészítő jövedelmet szeretnél. Neked különösen érdekes lehet a kata 2027-re tervezett átalakítása: újra választhatóvá válna munkaviszony mellett is, és céges ügyfeleknek is lehetne számlázni. A havi fix adó azonban kis bevételnél sokat elvihet, néhány nagyobb megrendelő pedig a jogosultságot is befolyásolhatja.
A cikk a 2026. október 25-én elérhető, október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján készült. A bemutatott kata-szabályok még változhatnak; a tervezett indulás 2027. január 1. [1]
Kik térhetnének vissza a katába?
A jelenlegi katát a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók nem választhatják. A tervezet ezt a lehetőséget újra megnyitná előttük. Az új rendszerben a nem főfoglalkozású vállalkozók havi tételes adója 2027-ben 50 ezer forint lenne, a főfoglalkozásúaké 100 ezer. [2][3]
A 36 órás feltétel lényeges: egy heti húszórás állás önmagában nem tenné mellékállású katássá a vállalkozót. Több párhuzamos munkaviszony munkaidejét viszont össze kellene számítani. A munkaviszony alapján járó nem főfoglalkozású besoroláshoz a legalább heti 36 órás foglalkoztatásnak a tárgyhó egészében fenn kellene állnia. [3]
Az új rendszerben a teljes éves bevételi keret 22 millió forint lenne, az ezt meghaladó részre 40 százalékos különadó vonatkozna. Ez a kata kerete; az áfamentesség feltételeit külön kellene vizsgálni. [3]
Mit jelentene a havi 50 ezer forint?
Egész éves működésnél a havi tétel évi 600 ezer forintot jelentene. A cégektől és más kifizetőktől kapott bevételhez 15 százalékos kiegészítő adó kapcsolódna, amelybe az éves tételes adó beszámítana. Teljes éves mellékállású katánál ezért 4 millió forint ilyen bevételig nem keletkezne kiegészítő adó. [4]
Kifizető alatt nemcsak céget kell érteni: a vállalkozóként eljáró egyéni vállalkozó és a tervezet szerinti külföldi kifizető is ide tartozhat. [3]
Nézzünk három bevételi szintet. A példákban a vállalkozó egész évben mellékállású katás, mind a tizenkét hónapra fizet, és minden jogosultsági feltételnek megfelel. A céges bevétel több, egymástól független ügyféltől származik, egyikük aránya sem éri el az összbevétel felét.
| Átlagos havi bevétel | Éves bevétel | Éves kata kizárólag magánügyfeleknél | Éves kata és kiegészítő adó kizárólag céges ügyfeleknél |
|---|---|---|---|
| 100 000 Ft | 1 200 000 Ft | 600 000 Ft | 600 000 Ft |
| 300 000 Ft | 3 600 000 Ft | 600 000 Ft | 600 000 Ft |
| 500 000 Ft | 6 000 000 Ft | 600 000 Ft | 900 000 Ft |
Saját számítás a tervezet alapján. A táblázat nem tartalmazza az iparűzési adót, az esetleges áfát, a kamarai hozzájárulást és a működés költségeit.
Havi százezer forint bevételnél a tételes adó önmagában elvinné a bevétel felét. Havi háromszázezernél ez az arány 16,7 százalékra csökkenne. Havi ötszázezernél magánügyfelekkel 10 százalék lenne, kizárólag céges ügyfelekkel 15 százalék.
Az utolsó sorban a 6 millió forint 15 százaléka 900 ezer forint. Ebből 600 ezret fedezne a tételes adó, így további 300 ezret kellene fizetni. Ha viszont a 6 milliós összbevételből csak 2 millió érkezne cégektől, annak 15 százaléka nem haladná meg a tételes adót: az éves kata-teher 600 ezer forint maradna.
A fix tétel a csendesebb hónapokban is számítana. Egy bevétel nélküli, de aktív hónapra főszabály szerint ugyanúgy fizetni kellene. Az egész hónapos szünetelés mentesíthetne a havi tétel megfizetése alól, ha a vállalkozó közben nem végez katás tevékenységet, és ilyen bevételt sem szerez. Egy korábban elvégzett munka díjának beérkezése ezért szünetelés alatt is fizetési kötelezettséget jelenthetne. [3][4]
Egy nagy ügyféllel különösen figyelni kellene
A céges számlázás visszatérése mellett a tervezet szigorúan kezelné a munkáltatóhoz kapcsolódó megbízásokat. A katás jogállás megszűnését okozná, ha a vállalkozó a saját munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne kifizetői bevételt. [3]
Más céges ügyfeleknél az arány számítana. Ha ugyanattól a kifizetőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól együttesen érkezne az éves összbevétel legalább 50 százaléka, a kata-alanyiság az év végével megszűnne. [3]
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy két, fele-fele arányban fizető céges ügyfél önmagában nem biztosítaná a katában maradást. Három egyenlő arányban fizető, egymástól független céges ügyfél már nem ütközne ebbe a korlátba.
Mennyi maradna a költségek után?
A szoftver-előfizetés, az utazás vagy az eszközbeszerzés a katát nem csökkentené, a vállalkozónál maradó pénzt viszont igen. A bevétel és a nyereség különbségét a Black Friday-akciók megtérüléséről szóló cikkben egy webshop példáján is bemutatom.
Nézzünk egy szemléltető éves költségvetést: 6 millió forint céges bevétel, 1,2 millió forint tényleges működési kiadás és a fenti példában kiszámolt 900 ezer forint kata-teher. Ezek után 3,9 millió forint maradna.
Ha ehhez a jelenlegi szabályok szerinti, egy önkormányzatnál alkalmazott egyszerűsített iparűzési adóval számolunk — 2 százalékos helyi adómértéknél évi 50 ezer forinttal —, valamint évi 5 ezer forint kamarai hozzájárulással, akkor a maradvány 3 845 000 forint, havi átlagban körülbelül 320 ezer forint lenne. A példa alanyi áfamentes működést feltételez; az 1,2 milliós költség feltevés, az iparűzési adó és a kamarai hozzájárulás pedig jelenlegi szabályokon alapuló tervezési tétel. [5][6]
A nem főfoglalkozású katás a tervezet szerint ebből a jogállásából nem szerezne külön társadalombiztosítási vagy álláskeresési ellátási jogosultságot. A munkaviszonyból eredő jogosultságait ettől külön kell kezelni. [4]
A munkabért érintő bejelentéseket a 2027-es nettó fizetésről és szja-változásokról szóló cikkben tekintem át.
Az átalányadózás is változik
A visszatérő mellékállású kata mellett az átalányadózást is újra kellene számolni. A NAV tájékoztatása szerint az általános költséghányad 2027-től a 2026-os 45 százalékról 50 százalékra emelkedik. Ez a kata új tervezetétől különálló, már korábban szabályozott változás. [7]
A legalább heti 36 órás munkaviszony mellett átalányadózóknál nincs a főfoglalkozásúakhoz hasonló minimum járulékfizetés. Az adómentes jövedelemrészig szja-t, tb-járulékot és szochót sem kell fizetniük a vállalkozás után, a biztosított átalányadózóknak azonban a jelenlegi szabályok szerint a negyedéves ’58-as bevallást ekkor is be kell nyújtaniuk. Az adómentes jövedelemhatár az éves minimálbér fele. [8]
Ebből az következik, hogy 50 százalékos költséghányaddal az adómentes bevételi sáv az éves minimálbér összegéig érne. A pontos 2027-es forintösszeget a 2027-es minimálbér alapján lehet meghatározni. Aki csak néhány kisebb munkát vállalna, annak ezért az átalányadózás kedvezőbb is maradhatna a minden aktív hónapban fizetendő katánál. A személyes adókedvezmények és a tevékenységhez tartozó költséghányad tovább módosíthatják az összevetést.
Milyen kérdések maradtak nyitva?
A havi összeg, a kiegészítő adó és az ügyfélkorlát már szerepel a tervezetben. A kérdés az, hogy ezekből mi kerül a végleges törvénybe, és milyen útmutatást kapnak a vállalkozók a gyakorlati alkalmazáshoz.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 15-én módosítási javaslatokat is ismertetett, többek között az alacsony bevételű önfoglalkoztatók támogatásáról és a többletbefizetésekhez kapcsolódó ellátásokról. Az MKIK által felvetett „szociális kata” szűkebb célcsoportnak szóló külön javaslat; ebből nem következik automatikusan kedvezmény a munkaviszony mellett vállalkozóknak. [9]
A havi 50 ezer forintot hosszabb távra sem érdemes változatlan összegnek tekinteni: a tervezet 2028-tól a megelőző évi minimálbérhez kötné a tételt. [2]
A rendszeres megbízásokkal, több ügyféllel és alacsony működési költséggel dolgozó mellékállású vállalkozónak az új kata vonzó lehetőséget kínálhatna. Az alkalmi munkákból származó kisebb bevételnél a fix havi teher sokkal nehezebben férhet bele. A döntéshez ezért a saját várható éves bevételt, az ügyfelek megoszlását és a tényleges kiadásokat kell egymás mellé tenni.
Források
- Pénzügyminisztérium — a törvénytervezet és a társadalmi egyeztetés dokumentumai, 2026. október 6.
- A tervezet tartalmi összefoglalója
- A tervezet normaszövege, különösen a 2., 5. és 7. §; NAV — a kata 2026-os szabályai
- A tervezet indoklása, különösen a 7–10. § magyarázata
- Dunakeszi önkormányzati tájékoztatója az egyszerűsített iparűzési adóalapról
- Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara — kamarai hozzájárulás
- NAV — Kedvező változások az átalányadózásban, 2026. január 9.
- NAV — Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai, különösen a 3. és 6.2. pont
- MKIK — A kata tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatok, 2026. október 15.