Megveszed egy cég telefonját, előfizetsz a szolgáltatására, tankolsz a benzinkútján. Ezekben a helyzetekben vásárló vagy. Ha viszont a részvényét veszed meg, résztulajdonossá válsz. A tőzsde ennek az adásvételnek ad szervezett keretet. [1][2]
A tőzsde szabályok szerint működő piac, ahol a vevők és az eladók egymásra találhatnak. Az értéktőzsdén például részvényekkel, kötvényekkel és tőzsdén kereskedett befektetési alapokkal, azaz ETF-ekkel lehet üzletelni. A részvényeken keresztül könnyű megérteni, hogyan működik. [1]
Egy kis darab egy vállalatból
A részvény tulajdonrészt jelent a kibocsátó vállalatban. Ha egy elképzelt cég tulajdonát ezer egyforma részvény testesíti meg, és ebből húszat megveszel, a cég 2 százaléka lesz a tiéd. A nyereségből osztalékot kaphatsz, ha a vállalat annak kifizetéséről dönt. [2]
A hétköznapi tőzsdei kereskedésben jellemzően egy másik befektetőtől vásárolsz, ezért a vételár is hozzá kerül. A vállalat új részvények kibocsátásával vonhat be friss pénzt, például egy beruházáshoz. A későbbi adásvételek azt teszik lehetővé, hogy a tulajdonosok továbbadhassák a részesedésüket. [2][3]
Ki írja az árcédulát?
A részvény árfolyama a vételi és eladási ajánlatok találkozásával alakul ki. A befektetők mérlegelik a vállalat eredményeit, kilátásait és a gazdasági híreket, majd eldöntik, mennyiért vásárolnának vagy adnának el. A megbízásokat lakossági befektetőként általában egy bank vagy brókercég felületén keresztül adhatod meg. [1][2]
Ezért egy nyereséges vállalat részvénye is eshet. Ha a piac még jobb eredményre számított, a bejelentett profit csalódást okozhat. Az árfolyam a jövőhöz fűzött reményekről és félelmekről is szól. [1]
Hogyan lehet ebből pénzed?
Részvényesként osztalékból és a részvény drágulásából származhat hozamod. Ha például egy részvényt 10 ezer forintért veszel, majd 12 ezerért adsz el, az árfolyamnyereséged 2 ezer forint, a díjak és az esetleges adók levonása előtt. Nyolcezer forintos eladásnál ugyanekkora árfolyamveszteség keletkezne. [2]
Az osztalék és az áremelkedés egyike sem garantált. Egy vállalat bajba kerülhet, és a részvénybe fektetett pénz akár teljesen elveszhet. A szabályozott kereskedés ezt a gazdasági kockázatot nem szünteti meg. [2]
A részvényárfolyam mögött tehát egy vállalkozás áll: termékekkel, dolgozókkal, bevételekkel és kiadásokkal. Ha részvényt vásárolsz, a vállalat teljesítménye és jövőbeli kilátásai a te befektetésed értékét is befolyásolják.
Források
- Budapesti Értéktőzsde: A tőzsde, Értékpapírok, Termékcsoportok.
- Az amerikai értékpapír-felügyelet befektetői oldala, Investor.gov: Stocks — FAQs.
- Investor.gov: Secondary Market.
A számpéldák szemléltető példák.