November 30-án lejár a határozott idejű lakásbérlet. A tulajdonos írásban jelezte, hogy visszakéri a lakást. Nem kötöttek új szerződést, a volt bérlő mégsem adja át a kulcsot, és más jogcímen sem jogosult a lakás használatára. December 1-jétől így jogcím nélkül használja a lakást.
A lakást a szerződés lejártakor vissza kell adni. Ez akkor is így van, ha télen jár le a bérlet, és akkor is, ha a felek annak idején nem jártak közjegyzőnél. Amíg a volt bérlő jogcím nélkül használja a lakást, lakáshasználati díjat kell fizetnie. Ennek összege kezdetben a korábbi lakbérrel egyezik meg.
Ha van közjegyzői kiköltözési nyilatkozat
Ha a bérlő közjegyzői okiratban vállalta, hogy a szerződés lejártakor kiköltözik, a bérbeadó az okiratot készítő közjegyzőtől kérheti a végrehajtás elrendelését. A közjegyző ellenőrzi többek között, hogy az okiratból pontosan megállapítható-e, kinek, melyik lakást és meddig kell átadnia, és hogy letelt-e a teljesítési határidő.
Ha a törvényi feltételek teljesülnek, a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ennek alapján a végrehajtó járhat el a lakás kiürítése érdekében, előzetes per nélkül. Az alább ismertetett 60 napos határidő erre a közjegyzői kérelemre nem vonatkozik. Az okirat tartalmáról a közjegyzői kiköltözési nyilatkozatról szóló cikkben olvashatsz részletesebben.
Ha nincs közjegyzői kiköltözési nyilatkozat
Határozott idejű lakásbérlet lejártakor a bérbeadó közjegyzői okirat nélkül is kérheti a lakás kiürítését egy külön, gyorsított eljárásban. A kérelmet a lejárást követő 60 napon belül kell benyújtania az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz. A kérelemmel együtt igazolnia kell, hogy a szerződésben meghatározott idő eltelt. Ehhez a bérleti szerződés és az esetleges hosszabbítások dátuma számít.
A 60 nap ehhez a bírósági eljáráshoz kötődik. Akkor is érvényes, ha készült közjegyzői okirat, de a bérbeadó ezt a bírósági utat választja. A határidő jogvesztő, vagyis aki lemarad róla, ezt a gyorsított utat már nem veheti igénybe. A volt bérlőnek küldött felszólítás a bírósági kérelmet nem pótolja. A lakás visszaadását a határidő után más eljárásban, például perben lehet követelni.
Mit változtat a téli kilakoltatási moratórium?
Mindkét eljárás megindítható télen is. Magánszemély kötelezett esetén a végrehajtó főszabály szerint november 15. és április 30. között elhalasztja a lakás tényleges kiürítését. A halasztás a végrehajtó intézkedését érinti. A volt bérlő ettől nem szerez jogot arra, hogy tavaszig használja a lakást, és ugyanúgy köteles megfizetni a használati díjat.
Miért alkalmazható mégis a moratórium? A példában a bérlő érvényes szerződéssel költözött be. Attól, hogy a szerződése később lejárt, a lakás a téli halasztás szempontjából nem válik önkényesen elfoglalt lakássá. A törvény kivételeket is meghatároz. A bíróság például végrehajtási kifogás alapján elrendeli a kiürítést, ha a magánszemély bérbeadó valószínűsíti, hogy a lakás visszavétele nélkül a saját lakhatása nem biztosított.
A november 30-i lejárat a gyakorlatban
| Időpont | Mit jelent a példában? |
|---|---|
| 2026. november 30. | A szerződés utolsó napja. A bérlőnek vissza kell adnia a lakást. |
| 2026. december 1-jétől | Más jogcím hiányában a további használat jogcím nélküli. A bérbeadó már télen is léphet. |
| 2027. január 29. | A lejárást követő 60. nap. Ez a járásbírósági gyorsított eljárás kérelmezésének határideje. |
| 2027. április 30. után | A téli halasztás időszaka véget ér. A tényleges kiürítés időpontja az eljárás menetétől függ. |
Források
A bírósági végrehajtásról szóló törvény, 23/C. § és 182/A–183/A. § · Lakástörvény, 20. és 23. § · MBVK – a téli moratórium · MOKK – a kiköltözési nyilatkozat