Lejárt a lakásbérlet, a volt bérlő nem költözik ki. Mit tehet a bérbeadó?

November 30-án lejár a határozott idejű lakásbérlet. A tulajdonos írásban jelezte, hogy visszakéri a lakást. Nem kötöttek új szerződést, a volt bérlő mégsem adja át a kulcsot, és más jogcímen sem jogosult a lakás használatára. December 1-jétől így jogcím nélkül használja a lakást.

A lakást a szerződés lejártakor vissza kell adni. Ez akkor is így van, ha télen jár le a bérlet, és akkor is, ha a felek annak idején nem jártak közjegyzőnél. Amíg a volt bérlő jogcím nélkül használja a lakást, lakáshasználati díjat kell fizetnie. Ennek összege kezdetben a korábbi lakbérrel egyezik meg.

Ha van közjegyzői kiköltözési nyilatkozat

Ha a bérlő közjegyzői okiratban vállalta, hogy a szerződés lejártakor kiköltözik, a bérbeadó az okiratot készítő közjegyzőtől kérheti a végrehajtás elrendelését. A közjegyző ellenőrzi többek között, hogy az okiratból pontosan megállapítható-e, kinek, melyik lakást és meddig kell átadnia, és hogy letelt-e a teljesítési határidő.

Ha a törvényi feltételek teljesülnek, a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ennek alapján a végrehajtó járhat el a lakás kiürítése érdekében, előzetes per nélkül. Az alább ismertetett 60 napos határidő erre a közjegyzői kérelemre nem vonatkozik. Az okirat tartalmáról a közjegyzői kiköltözési nyilatkozatról szóló cikkben olvashatsz részletesebben.

Ha nincs közjegyzői kiköltözési nyilatkozat

Határozott idejű lakásbérlet lejártakor a bérbeadó közjegyzői okirat nélkül is kérheti a lakás kiürítését egy külön, gyorsított eljárásban. A kérelmet a lejárást követő 60 napon belül kell benyújtania az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz. A kérelemmel együtt igazolnia kell, hogy a szerződésben meghatározott idő eltelt. Ehhez a bérleti szerződés és az esetleges hosszabbítások dátuma számít.

A 60 nap ehhez a bírósági eljáráshoz kötődik. Akkor is érvényes, ha készült közjegyzői okirat, de a bérbeadó ezt a bírósági utat választja. A határidő jogvesztő, vagyis aki lemarad róla, ezt a gyorsított utat már nem veheti igénybe. A volt bérlőnek küldött felszólítás a bírósági kérelmet nem pótolja. A lakás visszaadását a határidő után más eljárásban, például perben lehet követelni.

Mit változtat a téli kilakoltatási moratórium?

Mindkét eljárás megindítható télen is. Magánszemély kötelezett esetén a végrehajtó főszabály szerint november 15. és április 30. között elhalasztja a lakás tényleges kiürítését. A halasztás a végrehajtó intézkedését érinti. A volt bérlő ettől nem szerez jogot arra, hogy tavaszig használja a lakást, és ugyanúgy köteles megfizetni a használati díjat.

Miért alkalmazható mégis a moratórium? A példában a bérlő érvényes szerződéssel költözött be. Attól, hogy a szerződése később lejárt, a lakás a téli halasztás szempontjából nem válik önkényesen elfoglalt lakássá. A törvény kivételeket is meghatároz. A bíróság például végrehajtási kifogás alapján elrendeli a kiürítést, ha a magánszemély bérbeadó valószínűsíti, hogy a lakás visszavétele nélkül a saját lakhatása nem biztosított.

A november 30-i lejárat a gyakorlatban

IdőpontMit jelent a példában?
2026. november 30.A szerződés utolsó napja. A bérlőnek vissza kell adnia a lakást.
2026. december 1-jétőlMás jogcím hiányában a további használat jogcím nélküli. A bérbeadó már télen is léphet.
2027. január 29.A lejárást követő 60. nap. Ez a járásbírósági gyorsított eljárás kérelmezésének határideje.
2027. április 30. utánA téli halasztás időszaka véget ér. A tényleges kiürítés időpontja az eljárás menetétől függ.

Források

A bírósági végrehajtásról szóló törvény, 23/C. § és 182/A–183/A. § · Lakástörvény, 20. és 23. § · MBVK – a téli moratórium · MOKK – a kiköltözési nyilatkozat